Az én pici bébikém első tüzelésével ünnepelte hetedik hónapját és én, bevallom, kicsit megkönnyeztem a dolgot. Elérzékenyültem, hogy milyen hamar nagylány lett, holott mintha tegnap lett volna még, mikor akkorácska volt, mint egy nagyobb egér, vagy egy bébipatkány, csak persze sokkal gyönyörűbb. Nem sokkal később volt szerencsém újszülött németjuhászokhoz is, nos ők valóban egészen patkány-szerűek. Már elnézést a fajtáért rajongóktól. :)
Szóval újabb lépést tettünk a felnőtté válás útján, bár ettől semmi sem változik, vagy talán valami mégis. Szembesülnöm kell vele, hogy bizony az idő telik, múlik és semmi sem tart örökké, a bulldog gyerekek is felnőnek, ahogyan az ember gyerekek is, csak jóval gyorsabban. Persze Pocok az én pici babám marad egész életére, s most éppen úgy dajkálgatom és kényeztetem, mint 2-3 hónapos korában, és ugyanígy fogom akkor is, ha megvénül. Ő meg pontosan úgy cumizik éjjelente elalvás előtt, mint eddig, csak ezekben a "nehéz napokban" bugyiban kell aludnia. =)
A képek sajnos telefonnal és este készültek, a minőségükön meg is látszik, azért a bugyi divat kivehető rajtuk. :)
