Még szombat este bepótoltuk az elmaradt születésnapot, mivel Pocok már túl volt a kontraszt anyagos röntgenen és - ha csak diétásan is - újra ehetett.
Bio bárányos konzervből volt a torta, házi készítésű keksz díszítésekkel, és természetesen gyertyával. A párom felfújt néhány Happy Birthday! felíratú lufit is Csengőnek, amik közül a túlélők máig a nappaliban gurulásznak ide-oda. :)
Ki is derült azonnal, hogy Pocok fél a lufiktól, napok alatt sikerült csak megbarátkoznia velük, de különösebb játékra most sem csábítja őt egyik léggömb sem. Csengő eleinte tökéletesen érdektelennek mutatkozott irántuk, majd a torta elfogyasztása után megszaglászta, hátha ehetőek. Vasárnap már hajlandó volt ugrálni utánuk a levegőbe, nagyon kis mókás volt. :)
Speedy viszont teljességgel a lufik rabja, de ezt már tudjuk róla régóta. Addig nem nyugszik, amíg az összeset le nem gyilkolhatja, ám sajnos ezt nem engedélyezzük neki, pláne nem egyszerre. :) Időnként kap egyet-egyet, kiélheti rajtuk a vadászösztönét, ha már a macskák kergetésének útját állja a kerítés. :)
Lady pedig inkább a szappanbuborékokra gerjed, de azért lufikkal is eljátszik, korát meghazudtoló módon.
A tortára visszatérve, amint az a képeken is látszik, Csengő és Pocok körbeülték az asztalt és nehezen tudták kivárni a fényképezés végét, annyira vonzónak találták a finomságot. Dícséretükre válik, hogy ennek ellenére nagyon szépen ültek/álltak a székeken, amíg meg nem kapták a részüket, amit immáron a saját tányérjukból és nem az asztalnál fogyaszthattak el. Panasz nem érkezett a tortára, tehát gondolom valóban ízlett nekik. :)
Boldog születésnapot Csengő! :)
